Témakör
Sorszám
Megjelent
Kibővült
Fordította
< Tudomány >
< 105 >
2001. május
-
longint

ZetaTalk: Visszafordulás
Megjegyzés: a 2001-es sci.astro viták során íródott


Vajon egy Nagy Bummból kijövő expanzió örökké folytatódik, vagy visszafordul, és hatalmas nagy fekete lyukká válik, hogy azután újrakezdje a folyamatot? Egy diszkusszió ezen témákat illetően kívül helyezi az embert a környezetén, mivel ő csak a saját maga körül lévő Univerzumban lát tágulást, így egy visszafordulás csak elméleti, és így kicsinyes alkudozás tárgya. Mi, a zéták, látogattuk meg részeit az Univerzumnak, ahol egy visszafordulás van folyamatban, így bizonyossággal beszélhetünk ezekről az ügyekről. Mindamellett, ezeken a sci.astro vitákban, civakodás történik minden esetben. Hogy azt a kijelentést tegyék, hogy az expanzió a végtelenségig folytatódik, annak feltételezését kell jelentse, hogy efféle tevékenység egy vákuumban történik - mely egy elhamarkodott feltételezés. Expanziótok és kontrakciótok történik egy iskolaudvaron, amikor egy játékrakéta repül fel a magasba, majd lelassul, és visszaesik a földre. Ha az egyik fiú azt állítaná, hogy a rakéta örökké előre fog haladni, a röppálya boncolgatására alapozva, hogy így csupán a megszökést veszi figyelembe, bolondnak tartanák. De a sci.astron, ez megengedett, hogy egy komoly érv legyen.

Mik tehát a visszafordulást befolyásoló tényezők?

Először, az ősrobbanást elhagyó száguldó anyag nem homogén, kölönben nem történne csillagok és bolygók képződése, hanem az Univerzum olyan lenne, mint egy zselé vagy puding, mindenhol azonos állaggal. Szubatomi részecskék megtartják identitásukat még a fekete lyuk belsejében is, és nem haboznak visszatérni megszokott táncukhoz a más részecskékkel való kölcsönhatásban - a természetük alapján -, amikor kiszabadulnak a fekete lyuk kényszere alól. Ezért, egy felrobbanó fekete lyukat elhagyó anyag száguldása során, vannak a szél felé eső részek is csakúgy, mint bármely adott anyag vagy anyagcsoport előtt és után, és ez a kezdeti alapja a megfordulásnak. Egy vég nélküli terjeszkedés a végtelenségbe, az az ostoba érv, csak a bármely adott elszökő anyag mögötti befolyást feltételezi, ami egyszerűen sohasem áll fenn.

Másodszor, a kezdeti fekete lyukak közvetlenül a Nagy Bumm után keletkeznek, és miért ne így tennének? A fekete lyukakat a gravitáció hajtja, egy gravitációs óriás egy olyan nagyfokú sűrűséget ölt magára, hogy a hozzá vonzódó gravitációs részecskék áramlása legyőzi a részecskék kitöréseit, amelyek a középből préselődnek ki, úgy megborítva az egyensúlyt, hogy gravitációs óriás egy örökké-növekedő sűrűsége következik be. Fokozatosan, kiépül erőben és méretben, és elhúz a szélről, ahogy az anyag a Nagy Bummból kifelé mozog. Így a mozgás az expanzióból egy lassuló görbére vált, végül pedig az anyagnak egy a legközelebbi fekete lyukba - és ennélfogva fekete lyukaknak egymásba - történő összenyomódására, amíg a színpad meg nem teremtődik egy újabb ősrobbanás számára.

All rights reserved: [email protected]