Témakör |
Sorszám |
Megjelent |
Kibővült |
Fordította |
1997. április |
- |
A mély földrengések drámai megnövekedése (miként azt a 80-as évek közepétől feljegyezték) az egyik legbiztosabb jele annak, hogy az időjárás mintáiban jelenleg felfedezhető rendszertelenség, a Föld magja által mutatott megnövekedett mágneses összezavarodás, és az óceánok fenéktől fölfelé történő felmelegedése nem egyszerűen a norma ingadozása. Ez természetesen kevés figyelmet kap a médiától, épp ahogy a növekvő mágneses összezavarodás sem szerepel a médiában, mert ezeket a tüneteket nehéz elmagyarázni. A fokozódó mély földrengések, és azok, amelyek az alap kőzet szintjén jelzik a lemezigazodásokat, különlegesen sokatmondó bizonyítékai annak, hogy póluseltolódás várható a Föld közeli jövőjében. Kevés földrengés regisztrálható ezen a szinten rendes körülmények között, mert az ember által észlelt legtöbb földrengés a törékeny és könnyedén szétmorzsolható felszínen van.
A csattanó vagy morzsolódó felszín az emberiség élőhelyére közvetlenül hat, így a felszíni rengéseket feljegyzik. A mély rengések felkavarják az állóvizet, de általában nem dobálják szét a cserépedényeket, és a felszín megigazítása helyett inkább egészében mozgatják meg a lemezt. Ezért a mély rengések kis kárt eredményeznek, és így kevés média visszhangot kapnak. Azonban, az eljövendő póluseltolódást beharangozó előjelként ezek rendkívül jelentősek, és ami még fontosabb, hogy semmilyen más kontextusban nem magyarázhatatók meg. A mély földrengések fokozódását mostanában jelentik, de amint ezek fokozódnak és a figyelem erre a szokatlan tünetre összpontosul, e statisztikák jelenlegi elérhetőségét befagyaszthatják. A földrengés adatokat hely, dátum és idő, Richter skála erősség, és mélység alapján jelentik. Számítsatok a legutóbbi információ-adalék abbamaradására, a jövőben.