ZetaTalk: Tengerszint

Megjegyzés: az alábbi az Olvadó Jégsapkák oldalról lett ide véve

Az emberiség tudósai kiszámították, hogy az antarktiszi jég teljes elolvadása a világtenger szintjének 200 lábnyi (61 méteres) megemelkedését okozná. Ez a számítás a vízfelszín feletti jég elolvadásának és a víz térfogatába való visszatérésének, és kiegyenlítődésének hatását vizsgálja. Többminden történik az eltolódás során és bizonyos idővel azt követően, amikor is a létező sarkok az egyenlítői nap sugarai alá helyeződnek, és a világ valamennyi aktív vulkánja kitör. Mekkora hő fejlődhet a kéreg és a mag elválásának és a mag kéreg alatti elmozdulásának hatására? Mekkora hő szükséges a kőszikla elolvasztásához, az egyik lemeznek a másik alá való gyors lesüllyedése során, amiről a nyugati indiánok és a legutóbbi póluseltolódás közel-keleti szemtanúi beszámoltak? Milyen gyorsan disszipálódik a hő, akár a tábortüzek hamujából, a szabad ég alatt, vagy egy fotel ülőkéjéről, melyről a benne ülő az imént kelt föl? A legtöbbjét a Föld felszínének a hatalmas óceánok fedik be, melyek teljes egészükben felmelegszenek, hideg helyek nélkül, az eltolódás után, és nem térnek vissza, hogy hideg helyeik legyenek, amíg néhány évszázad el nem múlik. Ez a melegebb víz a felelőse a tengerszint megemelkedésének, általában.

Megjegyzés: az alábbi hozzáadva a 2002. október 5-i élő ZetaTalk IRC chat alapján

A világ óceánjai javarészt egy felfedezetlen terület az ember számára, aki nem tud alámerülni a mélységeikbe, különben összenyomódna, se nem kutathatja át alaposan, amikor egyáltalán alámerül. A hasadékok mélysége radarral van kikalkulálva, a hőmérsékletek pedig szondákkal megbecsülve. Amit fel lehet tételezni, hogy a víz nem fagy meg, különben jég válna belőle és a felszínig emelkedne. Azonban a víz lehet fagyponton, és nem fagy meg, mozgásban marad, ahogy a hömpölygő folyók a hideg télben erre bizonyságul szolgálnak. A tengerszint 675 lábra (206 méterre) történő megemelkedésének kiszámításában, az Antarktisz és Grönland olvadásától több is figyelembe van véve, minthogy ez az emelkedés az embernek a számításában csak 200 lábra jött ki. Miután a sarkról leáramló víz hideg, és lesüllyedne és a mély óceáni hasadékok mentén haladna tovább, ez ezeket a hasadékokat a fagyponthoz juttatná; hideg víz a meleg alá ereszkedve. Milyen magasra emelkedik ez a hideg víz? Az emberi statisztikák a hőmérsékletet különböző mélységeken mérik, így ez egy ismert statisztika. Mennyi a vízmennyiség a mély hasadékokban, a sekélyebb fenekekkel szemben? Ez szintén statisztikailag kézzelfogható, mivel az óceánok fel lettek térképezve radarral. Mindazonáltal, azzal a feltételezéssel, hogy a hőmérséklet világszerte, valamennyi mélységben az egyenlítői felszíni vizek szintjére emelkedhet, a számítás nem ad ki megfelelő eredményt.

Ami ebből az egyenletből hiányzik, az a földtömegek püffedése, víz alatti földfelszíneké, bármilyen furcsán hangozhat is ez a koncepció. A fémről ismert, hogy kitágul, amikor felhevítik, de annak koncepcióját, hogy a forró sár térfogatban nagyobb lehet, mint a hideg sár, nem veszik figyelembe, minthogy ez eddig még soha nem volt az ember gondja. A hő = részecskék mozgásban, és ezek taszigálják az atomokat, hogy így kitágulás az eredmény. Minden földfelszín fel fog melegedni a mag kavargása folytán, olyan mértékű hő, hogy az a földfelszín felé talál kiutat. Az eredmény? Ez a felszín kitágul, szakadékok nyílnak, pamacsos sziklarétegek válnak el egymástól, és felhólyagosodás történik, ami üres helyeket hoz létre a szikla belsejében. Az óceánok alatt, ez egy magasabb óceánfenéknek felel meg, a víznek pedig mennie kell valahová, és minthogy a fenék felfelé mozdul, a tengerszint ugyanúgy csak felfelé mehet. Ezért - noha ezt az ember nem képes kiszámítani, egy hiányzó dinamika lévén a statisztikáiban - ez a magyarázat arra, amiért a mi 675 lábnyi emelkedésünk nem jön ki az ismert tényezőkkel: vízmennyiség és növekedés a hőmérséklet emelkedés mértéke szerint.

All rights reserved: [email protected]