ZetaTalk: Új földrajz

A póluseltolódás után újraindul a Föld forgása az új sarkok körül, ugyanazon viszonylagos helyzetében a Naprendszerben, mint napjainkban. Más szavakkal, bármely része a Földnek, ami északon van (?) - mágnesesen értve -, a póluseltolódás után az új északi pólus lesz. A póluseltolódás - a pólusok következő megváltozása - ki fogja jelölni az Új Egyenlítőt a valamikor fagyott területek mentén. Az új Egyenlítő Grönlandot, Kanadát, Szibériát és Európát fogja érinteni. Ez nem azt jelenti, hogy ezeken a területeken azonnal buja növényzet fog megjelenni. A mérsékelt égöv - nem a trópusi növényzet fog először kialakulni - a kataklizma után egy felmelegedett állapotban találja magát, de kevés vegetációval. A múlt kataklizmái gyakran átrendezték a Föld képét és hőmérsékleti zónáit, amit a Föld igazol. A kontinensek - melyek valaha egyetlen hatalmas tömbben voltak (Pangea - a földtörténeti ókorban egyetlen hatalmas kontinens létezett, a mai kontinensek mind róla szakadtak le - a ford.) -, szétszakadtak, a mérsékelt vagy trópusi égövek hirtelen befagytak, hó és jég borította be őket, melyek sosem olvadtak el, és a fagyott kopár területek fokozatosan olvadnak és melegszenek fel, hogy egyszer újból otthont adhassanak az életnek. Hegységek emelkedtek magasabbra ott, ahol hegységképződés folyt, és süllyedő lemezek buktak hirtelen a mélybe.

Noha a szárazföldek átrendezik a "kilötykölődött" óceánokat, azok végül az alacsonyabb területekre húzódnak vissza. Tengerparti területeket, melyek korábban a vízszint felett voltak, most a hullámok áraszthatják el, éppúgy, mint azon lemezeket, melyek elsüllyedtek, pedig szárazföldek lehetnének most rajtuk. Az, hogy mennyi szárazföldi terület kerül a víz alá, attól függ, hogy milyen mély és széles az óceáni hasadék, de történelmileg a szárazföldek összessége ugyanaz maradt. Kontinensek nem tűnnek el, de a kontinenseket határoló lemezek, vagy az óceánok felszínéhez közel eső lemezek emelkedhetnek és süllyedhetnek is, az adott helyhez közeli lemezmozgások következtében, vagy bárhol a földgolyón. Ha a lemezmozgások meglökik az azelőtt megsüllyedt lemezeket a tenger fenekén, és azok kiemelkednek, akkor a lecsendesült óceánoknak kevesebb hely jut, következésképpen a tengerpartok vízszintje világszerte megemelkedhet. Hasonlóképpen, egy hirtelen oldalirányú kitérése egy óceánközépi hasadéknak, a tengerpartok vízszintjének esését eredményezheti világszerte, de elkerülhetetlenül együtt jár máshol egy ütközéssel, ahol a szárazföld le fog süllyedni.

Egy póluseltolódás után az egykori sarkok elkerülhetetlenül felolvadnak, miközben az új pólusok körül egy hó és jéghártya kezd kialakulni. Ez az iram nem harmonizál, minthogy a sarki jégsapka képződése egy pontban stabilizál, ahol a párolgás és a fagyott szélek olvadása egyenlő a frissen esett hóval, ami néhány évszázad után alakul ki. Addig a 200 méteres Vízszint Emelkedés világszerte megfigyelhető lesz, majd ismét csökkenni kezd. Ez a tempó fokozatos, a tengerparti településeknek elegendő idejük áll rendelkezésre a költözésre, egy feladatra, amit sokat ismételve kell elvégezniük.

All rights reserved: [email protected]