ZetaTalk: Millenniumi tagadás

A Föld fizikai kataklizmákon fog keresztülmenni a közeljövőben. Ez a millenniumhoz kapcsolódik, de nem pontosan az, amit a Biblia, Nostradamus, vagy a jelenkor különböző látnokai jósolnak. Van igazság a 12. bolygóról, az óriás üstökösről szóló szóbeszédekben. Van igazság abban, amit az erőteljes földrajzi változásokról jelentenek, melyek kontinenseket szakítanak szét, és hegyeket emelnek a magasba. Az özönvíz egy ilyen időszakban történt. Póluseltolódások gyakran fordulnak elő ilyen alkalmak során. A Föld kérge elcsúszik a lágy olvadt magmán, a kéreg az egyik irányba húzódva, a magma pedig - amely mágnesesen jobban késztetett - a másikba. Ilyen erőszakos földrajzi felfordulások időszaka vár most a földiekre.

Sok halál lesz. A legtöbb embernek a Földön tudomása sem lesz erről. Talán tudatában lesznek a szárazságnak, egy vöröses izzó fénynek a nap hevében, és talán annak is, hogy egy vöröses por színezi be a vizeiket, keserű ízt adva ezzel az ivóvizeknek. A legtöbb embernek a Földön olyan sok mindennapi problémája akad, napról napra, hogy alig vesz észre valamit. Még azok is, akik esetleg észrevesznek valamit, alig tudnak ellene bármit is tenni. El tud menekülni az az ember, aki a családját alig tudja etetni? Miből élnének, még ha sikerülne is nekik biztonságos helyre jutniuk? És mi lenne egy ilyen biztonságos hely? Ez egy ismeretlen tapasztalat. Nincs rá precedens az emlékezetben. A tagadás hatalmas. A hatóságok nem fogják bátorítani az információk terjesztését, higgadtságot, és a status quónak, a világ hatalmi erőviszonyainak a fenntartását kívánva.

Még ott is, ahol tudatában lesznek a történéseknek, kevés lesz a cselekedet. Sokan szétnéznek maguk körül, és megvitatják az életmódjukat, hogy lépjenek-e valamit. Hagyják el az otthont, a megszokott helyek és a támasz-rendszert jelentő emberek kényelmét? Hogyan élnének? Koldussorba kényszerüljenek, amikor a saját, megszokott környezetükben is maradhatnak? Aztán ott vannak azok, akik ragaszkodni fognak az anyagi javaikhoz. Még választási lehetőségek birtokában is, hogy egy helyet készítenének el a számukra egy biztonságosabb környezetben, ők arra fognak jutni, hogy az anyagi javaikhoz kötődnek, és képtelenek megválni tőlük, bármi legyen is a tét. Ők meg fognak halni, együtt az anyagi cikkeikkel, szerelmesekként ragaszkodva ezekhez a dolgokhoz. A legtöbben, akik ezekkel az ijesztő választásokkal szembesülnek, tagadással fogják kezelni a helyzetet.

A tudatlanok, a szerencsétlenek, és a vonakodók között húzódik az emberiség nagyobbik része. Azok között, akik túlélik a masszív földrengéseket, melyek porba döntik a városokat, és a nagy árhullámokat, melyek több száz mérföldig árasztják el a partok menti területeket, lesznek vagy szerencsések vagy megsegítettek. Miután a Földnek a másokat-szolgáló entitások otthonává kell válnia, azoknak az embereknek, akik ebben az orientációban működnek, lesz egy választásuk, hogy benne maradjanak az emberi formájukban, vagy inkább később reinkarnálódjanak. Amennyiben az emberi formát választják, akkor ezek az emberek segítve lesznek a csapások óráiban. Ők nem lesznek tudatában a segítségnek, de úgy fognak magukra találni, hogy úszó darabokba kapaszkodnak, miután az áradás elhúzódott, vagy hogy a földrengések elmúlta után nyerik vissza az eszméletüket. Sokan a biztonságos helyekre mennek és közösségeket alapítanak, a jövő másokat-szolgáló módjában működve. Ezek a területek falusiasak lesznek, lényegében primitívek, és nem arra a civilizációra fognak támaszkodni, amelyet most ismernek, sem a kataklizmák előtt, sem a kataklizmák után.

All rights reserved: [email protected]