ZetaTalk: Egy kicsi önzőség

Természetesen egy kis mértékben van önzőség a másokat-szolgálniban. Ha nem lenne, káosz uralkodna. A csoport egy tagja, egyedül hagyva, nem lenne képes magát elhárítani a veszélytől, vagy arra, hogy táplálkozzon, ha csak másokra gondolna. Értitek a lényeget. A másokat-szolgálni úgy van definiálva, hogy legalább annyira érdekeljék mások, mint saját maga. Ez megosztó tényező is lehet. Természetesen vannak fokozatok, ahol néhány entitás majdnem soha nem foglalkozik magával, de másokkal gyakran. És aztán ott a pont, ahol csakúgy, mint a ti társadalmatokban, az önzőség különbségekbe fordul az egyének között. Valakinek semmi kifogása nem lenne az ellen, hogy ruháit másokkal megossza, de ragaszkodik ahhoz, hogy kisebbfajta élelemhegyet kapjon, mivel ez az entitás a múltjában éhezéssel nézett szembe, és még nem épült fel az emlék traumájából. A másik nagylelkűen adja oda az élelmet, és ebben nem is hanyatlik, bár sovány idők járnak, de kitart amellett, hogy a ruhásszekrénye ne legyen közös, mivel hiú a megjelenését illetően, és különleges gondot fordított arra, hogy ezt kiemelje.

Minden intelligens faj, amely egy másokat-szolgáló csoportban van, kifejez olyan önös érdekeltségeket, amik az egyéniséget tartják fenn. Enélkül az ön-érdek nélkül, ami a fajnak szerves részét képezi, a faj nem élte volna túl az evolúciót. Mindamellett egy 4. denzitású másokat-szolgáló intelligens faj megalkotásakor a genetikai tervezők figyelnek arra, hogy lecsökkentsék az olyan sajátosságokat, melyek akadályozói a 4. denzitás leckéinek. Ezért a hibridek megalkotásakor a telepatikus képességeket olyan módon növeljük, hogy hatástalanítsa az ember erőszakos hajlamait. Lehet, hogy alkalmanként még mindig éreztek majd vágyat, hogy öljetek, de nagy nyugtalanság mellett veszitek figyelembe a potenciális áldozat érzéseit. Ezért a bűncselekmény nem fog megtörténni.

All rights reserved: [email protected]