Témakör |
Sorszám |
Megjelent |
Kibővült |
Fordította |
1995 júliusa előtt |
96. 11.; 99. 04.; 03. 02. |
A csillaggyermek egy new age-es kifejezés, ami csak az utóbbi néhány évben bukkant fel a más világokból származó entitásoknak emberi formába történő inkarnációira vonatkozólag. Egy csillaggyermek különbözik attól, mint ha valaki egy walk-in, abban, hogy a "besétáló" entitás nem születéstől fogva inkarnált. Minthogy a Föld másokat-szolgáló világnak van beütemezve az Átalakulás után, egy csillaggyermek jelenleg csak a másokat-szolgáló orientációból lehet. Amikor egy entitás egy másik világból az önmagát-szolgálni orientációból vesz birtokba egy emberi testet, akkor ez inkább egy walk-in természetű esemény lehet, vagy amit egyesek megszállásnak neveznek. Mivel a csillaggyermekek más világokbéli tapasztalatokat hoznak az inkarnációjukba, ők a földi életet másként közelítik meg, mint a földi születésű entitások. Ugyanígy minden egyes csillaggyermek is más-más módon közelíti meg a földi életet, mivel ők sok különböző világokból származnak.
Egy entitás, aki egy olyan világban fejlődött ki, ahol az intelligens faj egy madár volt, ott azt találta, hogy a menekülés (elrepülés) mindig lehetséges, és így a konfrontációk lehet hogy megbénítják ezt az entitást. Egy másiknak, egy olyan világból, ahol az intelligens faj nem kerülhette el a konfrontációt, sok tapasztalata lehet az ütközéses szituációkba való belebocsátkozást illetően, és hogy ne hátráljon meg a konfrontációtól.
Ahol az eredeti életformának kevés érzékei voltak, ott az entitás lehet, hogy hozzászokott ahhoz, hogy erősen az intuícióira hagyatkozzon. Egy másik, egy olyan világból, ahol az érzékek képesek voltak megfigyelni látványt, hangokat, aurákat, elektromos energiát, hőmérsékletet, relatív tömeget és fizikai összetételt; fogyatékosként érezheti magát emberként inkarnálva, és talán vergődik egy kicsit.
Egy entitás, amelyik azt határozta el, hogy az embereknek segít elfogadni a tömeges elhalálozást, ami a póluseltolódástól kezdődően fog történni, ki fog állni, hogy bármely adott inkarnáció múlékony természetéről beszéljen. Ez esetleg ellentétbe helyezheti az ő sajátos küldetését egy másik csillaggyermekével, akinek viszont az a küldetése, hogy segítsen az embereknek túlélni a póluseltolódást.
A csillaggyermekeket, amíg emberként vannak megtestesülve, gyakran félreértik egyszerűen azért, mert nincs rá nekik módjuk, hogy a kiterjedt hátterüket, származásukat megosszák az emberi szomszédjaikkal. Képzeljétek el, hogy milyen lehet beszélni kis gyerekekhez, akik eddig még csak a gyerekszobát ismerték, dzsungelekről, mély tengerekről és a világűr végtelenségéről! Nincs vonatkoztatási alap. A csillaggyermekek ritkán működnek egyedül, hanem segítik őket a csoportjukból mások, akik diszinkarnáltan működnek, általában, különösképpen, ha az adott csillaggyermek egy magasabb, negyediken túli denzitásból érkezett. Mindamellett, a csillaggyermek sodródva (*cut adrift?) találja magát, mivel az emberi test össze van zavarva és csak a belé inkarnálódó lélek van ott neki vonatkoztatási pontnak. Ezért, egy csillaggyermek szelleme lehet, hogy egy olyan konkrét cselekvésre ösztönzi az emberi elmét és testet, amit az ember, az emberi társadalomba vegyülve annak korlátolt perspektíváival, abszurdnak talál. Az inkarnáció ekkor meghasonul önmagával, hogy így az ember lehangolttá válik és magányosan és zavartan érzi magát.
Miután a csillaggyermek egy inkarnált szellem egy magasabb denzitásból, ezért ők erősebbek, mint amire az emberi test fel van készülve, hogy dolga lesz vele. Az emberi test úgy találja, ismer dolgokat, érzékel dolgokat, és mindenféle okoknak tulajdonítja ezt, mert alapjában véve csak olyasmikkel van dolga, mint amiket az iskolában és a közvetlen családjától tanult és megfigyelt. Tehát vannak esetek, amelyeknél a csillaggyermek végigélte az egész életét, az emberi test pedig sohasem szerzett tudomást a belé inkarnált entitás igaz természetéről, vagy talán még a reinkarnációról, mint koncepcióról sem. Más csillaggyermekek viszont majdnem születésüktől tisztában vannak az igaz természetükkel. Sok esetben, a megtestesült szellem meghagyja a testnek, hogy ne legyen nyugtalan, amíg az idő el nem érkezik a cselekvésre, és csak akkor kezdi el zaklatni a testet, hogy az összhangba kerüljön. Gyakran ez nagyon megterhelő az emberi test számára. Betegség uralhatja el, és sok-sok idegesség. Ezért a ember gyakran kap kimenőt, tehát, hacsak nem elengedhetetlen az embernek, hogy összhangban legyen, az ember vidáman haladhat a maga útján tudatlanságban.
Megjegyzés: az alábbi hozzáadva a 2003. január 25-i élő ZetaTalk IRC chat alapján
A csillaggyermekek, akik a Földtől különböző világokban született entitások, széles változatosságú hátterekkel rendelkeznek. Minthogy a legtöbbjük vízi világokban bontakozott ki, így ez képezi az alapvető tapasztalásukat, és folyékony társas érintkezések felé tendálnak ennek folyományaként. Egy víz-bébi többféle irányba tud mozogni, mint amihez az emberek szoktak, és ez egy használt menekülési mechanizmus. Ugyanígy entitások, amelyek madarak voltak a korai létezésük idején, az elrepülést (flight) használják menekülésre, általában, s nem maradnak harcolni. Természetesen, mindkét tapasztalásnak adódnak olyan helyzetei, ahol csapdába kerülés vagy kényszer adódik a szembeszállásra. A víz-bébi egy sziklahasadékba szorítva találhatja magát, hogy sehová nincs menekülnie. A madár forma a fiókáit megtámadva találhatja, és úgy dönthet, belép a viaskodásba, akár élete árán is. A hüllő evolúció konfrontációs, csakúgy, mint a humanoidoké, mivel az élőlény szárazföldi és relatíve lassan mozog. Ezért, az eszméletvesztés, vagy az eszméletvesztésnek egy változata, egy menekülés, ha harc vagy hátra arc mellett nem születik döntés.
Túl az alap életforma tapasztalatokon, ott a társas komplexitás, melynek kapcsán azt mondani, hogy kultúrák milliárdjai foglaltatnak benne az Univerzumban, melynek a Föld is része, egy lekicsinyítése lenne a dolgoknak. Az így inkarnált egymilliárd csillaggyermekből, akik jelenleg a Földön tartózkodnak, az Átalakulásban és az Ébredésben segédkezve, úgy lenne fair, ha azt mondanánk, legalább egymillió különféle háttér - beleértve az alap életformát és kultúrát - képviselteti magát. Nagy eltérések vannak a véleményeket illetően, hogy hogyan tovább, és nagy különbségek a vállalt feladatokban. Egyesek szeretnek háttérben lenni, egy támogatói kapacitásban. Egyeseknek specialitásaik vannak, és csak ezekben fognak működni, ki-kitekintve, hogy a dolgok szélére essenek, ha a felállás nem épp megfelelő. (?) Így, minekünk kijelentéseket tenni, hogy épp mely feladatokat tölt be egy-egy csillaggyermek, képtelenség lenne, hisz ezek túlságosan különbözőek! Valószínű, hogy ők a kukásember mint vezérigazgató, a kripli gyerek mint élsportoló, és a szegényen szocializált és elszigetelt mint elbűvölő.