Témakör |
Sorszám |
Megjelent |
Kibővült |
Fordította |
1996. február |
- |
Míg az emberek a nyelvre úgy gondolnak, mint az ő elsődleges kommunikációs eszközükre, amely feketén fehéren leírható szimbólumokkal és képekkel, és mégis egy bármely egyéb eszközön túli pontosságot képes támogatni - a legtöbben félreértelmezik a mentális folyamatot az agy fiziológiájában, amely a szavakkal vagy bármi egyéb hasonló absztrakciókkal történő kommunikációhoz szükséges. Amikor a kisgyerek azt mondja "kutya", hivatkozásul a nagy szőrös melákra, amely megszaglászta őt, akit mindenki más úgy hív, hogy "kutya", létrehozta az 1. kapcsolatot, entitás. Amikor a kisgyerek azt mondja, "*Johnny go potty", két ilyen 1. kapcsolatot kötve össze egy 2. kapcsolattal, cselekvéssel, létrehozta a 3. kapcsolatot - összefüggés. Ez tovább folytatódik növekvő bonyolultságban kapcsolatok százai felé.
Ezek a kapcsolatok nem ugyanazok különböző világokból származó intelligens fajok között, sőt még az egyazon világban élő intelligens fajok más-más szekcióiban sem ugyanazok. A ti Földeteknek sok ilyen nyelve van, és számotokra, azt feltételezni, hogy az összes ilyen nyelv ugyanazokat a fogalmakat írja le, eléggé felszínes gondolkodásról tanúskodna. Az ausztrál őslakosok által hordozott fogalmak közül vannak olyanok, amelyeket nem tudnak átadni másoknak, mivel ezeknek nincs megfelelője más nyelvekben. Ez az egyik forrása a kommunikációs kliséknek, ahol a nyugati gondolkodás arra biztat, mondj már egy azonos jelentésű szót, és véve a legközelebbi jelöltet, egy olyan mondatra lyukad ki, amely a szándékolttól egy eléggé eltérő jelentést hordoz magában. A nyelvi akadályok nem pusztán az egyik fél képtelenségéből fakadnak, hogy a másik fél szókincsét megjegyezze. Az illető egyidejűleg az adott két kultúra hatása alatt kellene, hogy felnőjön, hogy igazán jól tudjon fordítani.
A ZetaTalkban mi egy kooperatív törekvésben vagyunk a követünkkel, Nancyvel. Mi nem adjuk meg neki a megfelelő szót, angolul, a mi szavunkhoz. Először is, mi nem használunk szavakat. Mi a fogalmat, a gondolatot adjuk meg a számára, annak mindenféle módosulásaival - képi megjelenítés, tempó, érzelmek, időzítés, analógiák. Ő önti mindezeket szavakba, majd azután visszaolvassa nekünk, hogy számára mit közvetítenek a szavak, egy visszajátszás. Ha a szavai egy hibás fogalmat írtak le neki, újra nekimegyünk, egy finomhangolás. Ezért, ha Nancynek nincs meg egy fogalma a kémiából, például, hogy hogyan épülnek fel a kristályok, akkor nekünk át kell adnunk neki ezt a fogalmat, olyan kifejezésmódokkal, amelyeket meg tud érteni, annak érdekében, hogy közvetíthesse a mondanivalónkat ez ügyben. Mint ahogy a rádióbemondó is korlátozva van a közvetítő eszköze végett, így mi is korlátozva vagyunk a közvetítő eszközünk folytán, a ZetaTalkban. Mindamellett, azokat kivéve, akik technikai előnyt szeretnének maguknak kovácsolni ZetaTalk válaszokból, ez még nem bizonyult egy kommunikációs akadályoztatásnak.